Klímacsúcs 2015

Mi a COP?

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét, a UNFCCC-t, az 1992-es Rio de Janeiro-ban rendezett Környezet és Fejlődés konferencián fogadták el. Hatályba 1994. március 21-én lépett 196 állam jóváhagyása mellett – ezek alkotják az egyezmény aláíróit, az érintetteket.

A keretegyezmény egy egyetemes elvi megállapodás, melynek aláíró elismerik, hogy az üvegházhatású gázok megbontják a Föld ökoszisztémáját. Célkitűzésükben meghatározzák ezen gázok légköri koncentrációinak stabilizálását, hogy minimálisra csökkentsék a további veszélyhelyzetek kialakulását. Kötelezettséget vállaltak a felek a közvélemény tájékoztatására, a kutatásra és a rendszeres megfigyelésre. Az összes aláíró államból összeálló Felek Konferenciája (Conferences of the Parties – azaz, COP) az egyezmény legfőbb döntéshozatali szerve. Évente szerveznek globális találkozót, melyen az éghajlatváltozással szembeni küzdelmet érintő döntéseket hoznak, melyek kizárólag a tagállamok egybehangzó döntései, illetve konszenzus alapján meghozott döntések lehetnek. A Párizsban tartott COP lesz sorban a 21-ik, ezért kapta COP21 elnevezést.

 

Mi a COP21?

2015. november 30 és december 11. között Franciaország nyújt otthont a 21. ENSZ Klímakonferenciának (COP21), más néven a Paris2015-nek.

Ez az egyik legnagyobb szabású diplomáciai esemény a világon, összesen körülbelül 40 000 résztvevővel – országok képviselőivel, megfigyelőkkel és civil szervezeti tagokkal. A COP21 kiemelkedően fontos konferencia lesz, hiszen célja egy, a klímát érintő új, minden országra kiterjeszthető, nemzetközi megállapodás elérése lesz, melyben a tagok többek között megegyeznek a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatt tartásáról. Ez az új megállapodás (Párizsi Egyezmény) fogja felváltani a korábbi mérvadó klíma-megállapodást, a Kiotói Egyezményt.

 

COP21 – Főbb célok

A tét óriási: a cél idén első alkalommal az, hogy létrehozzunk egy jogilag kötelező egyetemes megállapodást, mely lehetővé teszi az éghajlat-változással szembeni hatékonyabb küzdelmet, valamint, hogy végre elmozduljunk egy rugalmas, alacsonyabb szén-dioxid kibocsátást eredményező gazdaság irányába.

Egy jövőbeli megállapodásnak az kell, hogy legyen az egyik fő célja, hogy végre érdemben korlátozzuk az üvegházhatású gázok kibocsátását – tehát a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatt tartsuk. Emellett, hasonlóan fontos cél, hogy társadalmi szinten alkalmazkodjunk a már most zajló éghajlatváltozáshoz. A két cél elérésére tett erőfeszítéseknek figyelembe kell venniük az egyes országok szükségleteit és teljesítőképességét. A megállapodás 2020-ban lép majd hatályba; a hosszútávú változás elérése érdekében pedig fontos, hogy a megoldások tartósak és fenntarthatóak legyenek.

Mindezen túlmenően, a lehető leghamarabb és még a COP21 megrendezése előtt minden országnak be kell mutatnia a nemzeti erőfeszítéseit, hogy mindegyik a saját helyzetének megfelelő választ tudjon adni arra a kérdésre: mit tud tenni az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben? A COP21 előtt nem sokkal az UNFCCC hivatala összegzi a nemzeti hozzájárulásokat és felméri, hogy ezen erőfeszítések milyen eredményt tudnak majd elérni.

A COP21 egy másik kulcsfontosságú célkitűzése, hogy a fejlett országok évenként 100 milliárd dollárral járuljanak hozzá ahhoz, hogy a fejlődő országok is alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás okozta új helyzethez. Ez a 2020-tól életbe lépő, még Koppenhágában kieszközölt megegyezés lehetővé teszi, hogy igazságosan osszák el az éghajlat-változással járó terheket. E hozzájárulások egy részét az ún. Green Climate Fund fogja finanszírozni, mely kezdeti tőkeként 10,2 milliárd dollárt kapott.

Általánosabban fogalmazva a COP21 fontos feladata a gazdasági és pénzügyi szereplők ösztönzése, annak előmozdítása, hogy befektetéseiket egy alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság kialakítása felé irányítsák.

MegosztásEmail this to someoneShare on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter