Mi tehetünk róla, de mi tehetünk ellene!

A legutóbbi ENSZ-klímajelentés nyilvánossá válása óta tudományos alapvetésnek számít, hogy a levegő széndioxid- és egyéb üvegházgáz-koncentrációja illetve a globális átlaghőmérséklet között közvetlen kapcsolat van. A szóban forgó gázok szintje történelmi csúcsokat dönt, szoros összefüggésben az ipari forradalom kezdeteitől máig eltüzelt fosszilis üzemanyagokkal.

2ºC

Tudományos egyetértés van abban is, hogy amennyiben a felmelegedést nem sikerül megállítani a 2 Celsius fokos határ előtt, akkor a felmelegedési folyamat visszafordíthatatlanná válik. A sarki jégsapkák és a gleccserek eltűnnek, az erdők egy része kiszárad – és ezek a hatások maguk is továbbgyorsítják majd a klímaváltozást.

Hasonló klimatikus ingadozások a bolygónk történetében korábban is előfordultak, és mindig hatalmas kihalási hullámokkal jártak együtt – egy kontrollálhatatlan melegedési periódus akár az emberi civilizáció végét is jelentheti. De már a kismértékű változások is drámai hatásokat eredményezhetnek. Az emberiség többségének élelmiszerellátást biztosító gabonafélék terméshozamai máris csökkenést mutatnak. Kétfokos melegedésnél a száraz és meleg éghajlatú vidékeken, azaz a termőterület egyharmadán már jelentősen visszaesnek a hozamok.

4ºC

Ha viszont mondjuk 4 fokkal nő a hőmérséklet, akkor a terméscsökkenés elérheti a 25 százalékot, aminek már nagyon súlyos következményei (éhínség, háborúk) lehetnek. Ugyanez történhet majd a halászatban, még explicitebb formában: a fogás a trópusokon akár 40-60 százalékkal is csökkenhet, miközben a déli féltekén a tengeri hal a legfontosabb állatifehérje-forrás.

Közben hatalmas régiókban fogy el az ivóvíz utánpótlása: jelenleg 2,5 milliárd ember él olyan területen, ahol a tiszta víz azokból a gleccserekből érkezik, amelyek 20-40 éven belül el fognak olvadni. További kataklizmákat okozhat a tengerszint emelkedése, a sivatagosodás, bizonyos kórokozók terjedésének felgyorsulása, vagy az állat- és növényfajok pusztulásának intenzívebbé válása.

Ezek mind összefüggnek a klímaváltozással, és mind veszélyeztetik az emberiség fennmaradását – a megoldás pedig csak egy, a jelenleginél sokkal klímatudatosabb életmód elfogadása, az energiafogyasztás csökkentése, a fenntarthatóság elveinek elfogadása, a klímaalkalmazkodás komolyan vétele lehet.

A probléma minket is közvetlenül érint: Magyarország a klímaváltozás negatív hatásainak leginkább kitett európai országok közé tartozik, ugyanakkor az egyetlen EU-tagállam vagyunk, ahol nincs koherens, az összes szakpolitikán átívelő klímastratégia, ahol a megújuló energiaforrásokat adminisztratív eszközökkel büntetik, és ahol a klímaügynek nincs egyértelmű kormányzati felelőse.

MegosztásEmail this to someoneShare on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter